Még a nép is megénekelte:
Kerek ez a zsemlye,
Nem fér a zsebembe,
Kétfelé kell vágni,
Úgy kell megpróbálni.
Éljen Fedák Sári!

Fedák Sári Emléknap  www.youtube.com/watch

Fedák Sári (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna volt.
Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját.
Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is.
Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött” színésznőt, most „nácirajongónak” bélyegezte, és koholt vádak alapján nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem tért vissza a színpadra. 1955. május 25-én hunyt el Budapesten.

Pályafutása
1899-ben végezte el a Rákosi Szidi színiiskoláját. Még ebben az évben színpadra került a Magyar Színházban a Gésák című darabban, Molly szerepében. 1900-tól játszott többek között Pozsonyban, a Népszínházban, a Király Színházban, a Vígszínházban, 1932-ben a nyíregyházi színházban.
Az 1904. november 18-án a Király Színházban bemutatott Kacsóh Pongrác daljátéknak, a „János vitéz”-nek a főszerepét játszotta. A Király Színház nézői nem hittek a szemüknek: a színpadon Fedák Sári mint János vitéz állt, bő gatyában és karikás ostorral a kezében.
"A Király Színház akkor nagyon rosszul állt. Rákosi Szidinél laktam akkoriban, Beöthy László mamájánál. Ő aggódott legjobban fia színházának anyagi helyzete miatt. Akárhányszor hazajöttem a próbákról (János vitéz próbáiról) mindig faggatott: Lesz ennek sikere?... de jó lenne, ha legalább huszonötször lemenne... Nem tudtam megnyugtatni. Aztán amikor először próbáltunk jelmezzel, zenekarral, Szidi néni lejött a próbára. Voltak még vagy harmincan a nézőtéren. Akkor elénekeltem az „Egy rózsaszál szebben beszél”-t, s már eldőlt a darab sorsa. Mindenki sírt a nézőtéren, én is velük. Beöthy feljött a színpadra és ezt mondta: Ez a darab százszor fog menni! Szidi mama ráduplázott: Kétszázszor. Mindketten tévedtek. Csak én játszottam eddig 574-szer! (Fedák Sári a „János vitéz” próbáiról)"
1904-ben birtokot vásárolt és kastélyt építtetett Tótszerdahelyen, ahol a színházi évadok után pihent és gazdálkodni is próbált, innen ered „agrárius primadonna” elnevezése.
Az első világháború alatt előbb az Osztrák–Magyar Monarchia ellen buzdított, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregbe való belépésre agitált. A Tanácsköztársaság leverése után Fedák Bécsbe menekült. Az itt élő emigránsok azonban feljelentették, a rendőrség azonnal elfogta, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe zárták.
Mivel támogatta a Tanácsköztársaságot, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott. Fellépett Berlinben és Párizsban is, 1922-ben, 1925-ben, majd 1934-ben pedig – részben egyedül, részben pedig maga szervezte társulattal – bejárta az Amerikai Egyesült Államok magyarlakta városait. 1923-ban a Fővárosi Operettszínház primadonnája.
1922-ben házasságot kötött Molnár Ferenccel, akinek második felesége volt, de 1926-ban elváltak. Mindig primadonnaságra vágyott, kínosan ügyelt arra, hogy a középpontban legyen, a színpadon senki ne takarja.
1928-ban Útközben címmel jelent meg memoárja.
Az 1940-es években az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. 1944-ben a bécsi Donausender német fasiszta rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött” színésznőt, most „nácirajongónak” bélyegezte, és népellenes bűntettben bűnösnek találta. A vád: „nyilvános szereplés alkalmával Szálasit dicsőítette”. Az ítélet két év börtön és vagyonának elkobzása volt. Büntetését másodfokon nyolc hónapra mérsékelték, emellett három évre eltiltották foglalkozásának budapesti gyakorlásától és politikai jogait öt évre felfüggesztették. Vagyonát végül nem kobozták el.

Utolsó évei
A büntetés letöltése után Fedák Nyáregyházán vett egy telket. Oda is költözött komornájával, Kerék Margittal. Azonban Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házából is. Az épület a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén. Mivel mellékbüntetésként három évre eltiltották foglalkozásától is, soha többé nem tért vissza a színpadra. Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte a Déryné színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de betegsége következtében elhunyt.
Személyisége, képességei
Szigorúbb kritikát gyakorolt önmagával szemben, mint a hivatalos színikritikusok. Ennek ellenére idegenektől nem vette jó néven a negatív megjegyzéseket. A róla szóló dicséreteket viszont összegyűjtötte. Humorát, anekdotáit mindenki szerette és élvezettel hallgatta. Kiemelkedő előadó volt. Tisztában volt vele, hogy a neve fogalommá vált és mindenkit meg akart hódítani. A prózai színpadot kevésnek tartotta és mindenáron primadonna akart lenni. Néha főszerepet játszott zenés darabokban, de még akkor is elégedetlen volt önmagával, mikor a közönség ünnepelte. Ügyelt arra, hogy ő legyen középpontban és senki se takarja a színpadon. Annak ellenére volt a legnagyobb operett-primadonna, hogy szakmai szempontból nem volt jó hangja.
Játékában megjelent az általa képviselt újszerű felfogás, a kiemelkedő tánctudás és a temperamentum. Ennek és tehetségének köszönhetően a 20. századi magyar színjátszás egyik legnépszerűbb operett primadonnája volt. A fennmaradt feljegyzésekből kitűnik, hogy boldogtalan volt és a végletek embere volt. Egyszerre jellemezte odaadás és melegszívűség, valamint kegyetlen szigorúság és ridegség. Igazán csak a színpad jelentett számára biztonságot. Mikor egyedül volt sokat sírt, társaságban viszont amennyire tudta keménynek mutatta magát. Rendkívül aktív személyiség volt, szinte izzott körülötte a levegő. A „hazavágyás” jellemezte életét, de a békés otthon nem adatott meg neki.

Emlékezete
Ady Endre ezt írta a fiatal Fedák Sáriról az első nagyváradi vendégjátéka révén:
"Fedák Sári nem az a lány, akiről hideg melegséggel vagy meleg hidegséggel lehet szólni és írni. Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni. A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar, végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét. Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát."
Németh László a következőket nyilatkozta a 60 éves Fedák Sáriról:
"Íme a Magyar Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacsirta, hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres, nagyherceges operettvilágban. Asszonynak kellett lennie, mert férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény. Akinek ekkora emberi súlya van, ha férfi, más pályát keres… Fedák- ban ezt imádta a közönség, amely az ő kottákkal packázó hangjában, áradó jókedvében, hars önbizalmában nemcsak operettet kapott, de különös, nyers ízzel kapta a maga életkedvét."

Színházi tagságai
* Magyar Színház: 1900, 1915-1919, 1935, 1940-1941,
* Vígszínház: 1901-1902, 1921, 1924, 1926-1927, 1932-1933, 1939,
* Király Színház: 1902-1906, 1909-1914, 1929-1930,
Fontosabb szerepei
* Bob herceg (Huszka Jenő: Bob herceg)
* János vitéz („nadrágszerep”) (Kacsóh Pongrác: János vitéz)
* Sybill (Jakobi Viktor)
* Kamilla (Molnár Ferenc: Farsang)
* Fehér Anna (Gárdonyi Géza)
* Koltay Bubu (Eisemann Mihály: Ezüst menyasszony)
* Tarcali Darázs Katalin (Eisemann Mihály: Tokaji aszú)
* Stuart Mária
* Ilona grófnő (Lehár Ferenc: Cigányszerelem)
Főbb műve
Útközben 1-2. Budapest. 1929.
Fedák Sári emlékiratai
1950-ben íródott: Te csak most aludjál, Liliom, amit 2009-ben a nagy könyvhét idején adtak ki ünnepélyes kereteken belül.
Az extravagáns, de így is népszerű "Zsazsa" 1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája sajnos megsemmisült, később a hangosfilmeken jobbára határozott nőket jelenített meg.

www.e-nepujsag.ro/hir.php

Fedák Sári: Börtönnapló /részlet/ 1946  www.youtube.com/watch

maszol.ro/kultura/fedak_sari_bortonnaploja__2011_03_16.html

www.mult-kor.hu/20100112_akiert_ady_es_moricz_is_rajongott

www.zalaihirlap.hu/cimlapon/20091113_fedak

az_ultiban_is_erteket_jelent

www.totszerdahely.hu/node/18

tszhiskola.zxq.net/f2010-2011/fedak2010/fedak.html

kartya.blogter.hu/353762/fedak_sari_kartya

Te_csak_most_aludjal__liliom_-_Fedak_Sari.htm

Bővebben:
Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna volt. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, most „náci rajongónak" bélyegezte, és koholt vádak alapján nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem tért vissza a színpadra. 1955. május 25-én hunyt el Budapesten.

Pályafutása
Szülei dr. Fedák István és Kokoli Emilia.
1899-ben végezte el a Rákosi Szidi színiiskoláját. Még ebben az évben színpadra került a Magyar Színházban a Gésák című darabban, Molly szerepében. 1900-tól játszott többek között Pozsonyban, a Népszínházban, a Király Színházban, a Vígszínházban, 1932-ben a nyíregyházi színházban.
Az 1904. november 18-án a Király Színházban bemutatott Kacsóh Pongrác daljátéknak, a "János vitéz"-nek a főszerepét játszotta. A Király Színház nézői nem hittek a szemüknek: a színpadon Fedák Sári mint János vitéz állt, bő gatyában és karikás ostorral a kezében.
A Király Színház akkor nagyon rosszul állt. Rákosi Szidinél laktam akkoriban, Beöthy László mamájánál. Ő aggódott legjobban fia színházának anyagi helyzete miatt. Akárhányszor hazajöttem a próbákról (János vitéz próbáiról) mindig faggatott: Lesz ennek sikere?... de jó lenne, ha legalább huszonötször lemenne... Nem tudtam megnyugtatni. Aztán amikor először próbáltunk jelmezzel, zenekarral, Szidi néni lejött a próbára. Voltak még vagy harmincan a nézőtéren. Akkor elénekeltem az "Egy rózsaszál szebben beszél"-t, s már eldőlt a darab sorsa. Mindenki sírt a nézőtéren, én is velük. Beöthy feljött a színpadra és ezt mondta: Ez a darab százszor fog menni! Szidi mama ráduplázott: Kétszázszor. Mindketten tévedtek. Csak én játszottam eddig 574-szer! (Fedák Sári a "János vitéz" próbáiról) ”
1904-ben Fedák Sári, a híres primadonna részére vásárolt egyik hódolója (valószínűleg Lyka-örökségből - vagy más forrásból, az idekerült szolgabíró, aki szintén a mai Kárpátaljáról származik) adományozta egy 400 kat. holdas birtokot tágas, földszintes kúriával. A művésznő - akinek híres ló tenyészete volt itt. A színházi évadok után pihent és gazdálkodni is próbált, innen ered „agrárius primadonna” elnevezése. (Birtokát Weiss Ede csurgói nagykereskedőnek adta el 1916-ban, Aki 1919-ben szintén parcelláztatta.)
Az első világháború alatt előbb az Osztrák–Magyar Monarchia ellen buzdított, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregbe való belépésre agitált. A Tanácsköztársaság leverése után Fedák Bécsbe menekült. Az itt élő emigránsok azonban feljelentették, a rendőrség azonnal elfogta, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe zárták.
Mivel támogatta a Tanácsköztársaságot, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott. Fellépett Berlinben és Párizsban is, 1922-ben, 1925-ben, majd 1934-ben pedig – részben egyedül, részben pedig maga szervezte társulattal – bejárta az Amerikai Egyesült Államok magyarlakta városait. 1923-ban a Fővárosi Operettszínház primadonnája.
1922. október 11-én házasságot kötött Molnár Ferenccel, akinek második felesége volt, de 1926-ban elváltak. Mindig primadonnaságra vágyott, kínosan ügyelt arra, hogy a középpontban legyen, a színpadon senki ne takarja.
1928-ban Útközben címmel jelent meg memoárja.
Az 1940-es években az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. 1944-ben a bécsi Donausender német fasiszta rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, most „nácirajongónak" bélyegezte, és népellenes bűntettben bűnösnek találta. A vád: „nyilvános szereplés alkalmával Szálasit dicsőítette". Az ítélet két év börtön és vagyonának elkobzása volt. Büntetését másodfokon nyolc hónapra mérsékelték, emellett három évre eltiltották foglalkozásának budapesti gyakorlásától és politikai jogait öt évre felfüggesztették. Vagyonát végül nem kobozták el.

Utolsó évei
A büntetés letöltése után Fedák Nyáregyházán vett egy telket. Oda is költözött komornájával, Kerék Margittal. Azonban Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házából is. Az épület a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén. Mivel mellékbüntetésként három évre eltiltották foglalkozásától is, soha többé nem tért vissza a színpadra. Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte a Déryné színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de betegsége következtében elhunyt.
Személyisége, képességei
Szigorúbb kritikát gyakorolt önmagával szemben, mint a hivatalos színikritikusok. Ennek ellenére idegenektől nem vette jó néven a negatív megjegyzéseket. A róla szóló dicséreteket viszont összegyűjtötte. Humorát, anekdotáit mindenki szerette és élvezettel hallgatta. Kiemelkedő előadó volt. Tisztában volt vele, hogy a neve fogalommá vált és mindenkit meg akart hódítani. A prózai színpadot kevésnek tartotta és mindenáron primadonna akart lenni. Néha főszerepet játszott zenés darabokban, de még akkor is elégedetlen volt önmagával, mikor a közönség ünnepelte. Ügyelt arra, hogy ő legyen középpontban és senki se takarja a színpadon. Annak ellenére volt a legnagyobb operett-primadonna, hogy szakmai szempontból nem volt jó hangja.
Játékában megjelent az általa képviselt újszerű felfogás, a kiemelkedő tánctudás és a temperamentum. Ennek és tehetségének köszönhetően a 20. századi magyar színjátszás egyik legnépszerűbb operett primadonnája volt. A fennmaradt feljegyzésekből kitűnik, hogy boldogtalan volt és a végletek embere volt. Egyszerre jellemezte odaadás és melegszívűség, valamint kegyetlen szigorúság és ridegség. Igazán csak a színpad jelentett számára biztonságot. Mikor egyedül volt sokat sírt, társaságban viszont amennyire tudta keménynek mutatta magát. Rendkívül aktív személyiség volt, szinte izzott körülötte a levegő. A "hazavágyás" jellemezte életét, de a békés otthon nem adatott meg neki.
Érdekességek
A rablóultiban az irreálisan magas kontra neve: fedáksári. Arról megoszlanak a vélemények, hogy hány szoros kontráról is van szó pontosan, mert az ultiban nem szokott odáig eljutni senki, hogy „fedáksárit” mondjon.

Fedák Sári és a népbíró
Az ultiban „fedáksári” a neve a mindent vivő kontrának. De Fedák Sárit is lehetett kontrázni: 1945-ben a Népbíróság háborús főbűnösként kérte ki az amerikaiaktól. Sok, hazafiságból fakadó bűne volt: nem szerette az első világháborús Ausztriát, de fél vagyonát rááldozta a sebesültekre, aztán 1919-ben biztatta a vörösöket, hogy foglalják vissza a Felvidéket, s Budapest ostromakor a bécsi Donausenderen keresztül öntött erőt a hazájukat védő honvédekbe.
Németh László mondta, ő a Magyar Operett, ő az életkedv. A népbíró kérdésére, hogy antiszemita-e, azt válaszolta: „Szerzőim, kevés kivétellel mind zsidók voltak, igazgatóim, partnereim nagy része, zeneszerzőim nagy része, versíróim, szabóm, suszterem, fodrászom, kalaposom, legjobb barátnőm, Kürthy Sári, sőt becses férjem, Molnár Ferenc is zsidó volt”. Úgy érezte, mintha bohócok ülnének előtte a bírói pulpituson. (S ki más is lehetett volna feljelentője, mint a legjobb zsidó barátnő?)
A San Marcónak is nevezett Markó utcai népbírósági fogházban kezdte írni végül több mint 600 oldalasra sikerült feljegyzéseit, amelyeket a monori erdő szélén, nyáregyházi magányában fejezett be. Írt a szegény kis nadrágszabóból lett vezérőrnagyról, Péter Gáborról, aki inkvizíciót
játszott; írt a kivégzőudvar nézőközönségének fülsiketítő, mámoros zajongásáról, amellyel az akasztásokat kísérte (a „látványosságra” jegyeket osztogattak, amelyek a feketepiacon nagy pénzen keltek el); és írt az új előkelőségekről, akik börtönlátogatásban lelték örömüket. Egy ilyen társaság kérdésére – mit fog csinálni, ha kikerül a börtönből? – Fedák bokázva válaszolta: kuplerájt nyitok.
Mi mást is tehetne egy vérbeli primadonna, akinek legfőbb bűne az őszintesége volt? Élt vadházasságban, pénzét maga szerezte a tehetségével, szerette s vásárolta is az autókat, s modern nő volt egy neobarokk, konzervatív társadalomban. A másodfokú tárgyalás – amely a parlament delegációs nagytermében volt nagy nézőközönséggel – néha már-már népszínműre emlékeztetett: Fedák szoknyája zsebébe dugott kézzel állt szemben a tanács elnökével, „a híres Bojta Bélával, élet és halál rettegett urával. (…) Hű, a mindenit! (…) Szavamra mondom, ez a Bojta ki van festve!” – jegyzetel Fedák, s megállapítja, hogy „egy kifestett NOT-elnök sohasem lesz szigorú egy szintén kifestett színésznőhöz”. Látszott rajta, hogy „színházba járó ember, és tudja, mit jelent az, amikor a nagyközönség, a nép koronát tesz egy színésznő fejére. Csupán egyszer szólt rám energikusabban, mikor arról beszéltem, hogy én Brassótól San Franciscóig vittem a magyar zászlót. – Csak maga vitte? Senki más nem vitte, csak maga? – förmedt rám. (…) Mondja – kérdezte kis szünet után –, mit csináljak én most magával? Egyszerű és közvetlen volt a felelet: – Tessék hazaengedni. – Á-á! – kiáltott műfelháborodással –, mit szólna hozzá a nép?” S végül az első fok két évre szóló ítéletét nyolc hónap elzárásra változtatva, Bojta a „nép felé fordulva” három évre eltiltotta a dívát a budapesti fellépésektől. „Soroksáron már játszhat” – tette hozzá.
Fedák Sári, akiről Ady megjósolta, hogy „mennyit fog még sírni, bűnhődni, / Mert szebb és különb, mint a többi…”, soha többet nem lépett színpadra. 1955-ben halt meg. Memoárját így fejezte be: „Add meg nekem a kegyelmet, Uram, hogy még megérjem Magyarország felszabadulását. Hallgasd meg ezt az én könyörgésemet, Uram, és azután bocsásd el a te alázatos, szegény kis öreg, magyar szolgálódat! Ámen..

Zsazsa
Könyv. "Te csak most aludjál, Liliom", Fedák Sári emlékiratai, Magyar Ház Kiadó
„Lehet, hogy majd egyszer folytatom’ – mondattal zárta Fedák 1928-ban Útközben című emlékiratát Szőllősi Zsigmond kiadásában. Folytatása most jelent meg több mint fél évszázaddal halála után a Magyar Ház Kiadónál 623 oldalas kötetben „Te csak most aludjál, Liliom”.
Korábban színésznő, primadonna -Első Hölgye a színjátszásnak. Felülüthetetlen. Egyedül őérte vált jegyet a közönség, bármit van műsoron. Az ultiban elhalhatatlanul: rekontra, szubkontra, mordkontra, így mászik fölfelé a licit és a mindent megkontrázó bemondás: Fedák Sári. A primadonnát a színlap élére szedik. Középen, lépcsőn vonul le első belépésekor. Neki vannak a legfülbemászóbb dalai, legtündöklőbb, vagyont megérő toalettjei. Ő öltözik át legtöbbször. Mindenki elé állhat a színpadon. Kitakarhatja a partnert.
Teljes nevén Fedák Sarolta Klára Mária. Népszerűen becézve: Zsazsa.
Primadonnának nagylábú. Énekes színésznőnek fahangú. Szépségeszményhez kancsi. Rákosi Szidi Rökk Szilárd utcai színiiskolájából Pozsonyba szerződött. Szidi néni direktor-fia, Beöthy László elküldi Pozsonyba Fedák-látni a Magyar Színház Részvénytársaság elnökét és alelnökét - Hegedűs Bélát, valamint a gyógyszerész Filó Jánost. A követek hozzák a hírt: Fedák tehetségtelen. Beöthy ragaszkodik az apró szemű, dragonyos termetű, bandzsi lányhoz, amióta meglátta mamája Elektra-vizsgáján, ahol a címszereplő Grósz Bellának, az utolsó Jókainénak statisztált.
Színdarabot ír rá három minisztériumi fogalmazó: a kultuszból Huszka Jenő, Martos Ferenc, a földművelésiből Bakonyi Károly. Fiúszerepet szabnak rá. Honi színháztörténetünk első százas szériája a Bob herceg.
Elsőként lép színpadra fűző nélkül. Hamarosan a színházi költségeknek élére ugrik: gázsijából 1904-ben Tótszerdahelyen vásárol 350 holdas földet. A kastélyhoz birtok tartozik. Gazdálkodással is próbálkozott. Gúnyolták agrárius primadonnának.
Kemény, konok, akaratos, rátarti személy volt. Kellemetlen színházi boszorka. Meggyőzhetetlen, önző, érdekeit szeme elől el nem vesztő tárgyalófél. Szólása, hogy a megkötött szerződést fel is lehet bontani. Gyakorta fölrúgta. Kilépett sikerdarabból előnyösebb szerepért, juttatásért más direkciónál. Kétségbe ejtette gázsi-srófolásaival igazgatóit. A Népszínház igazgatóját, Vida Pált, csődöt hozva rá, öngyilkosságba kergette. Ha megbukott valamelyik szerepében, lelkiismeret furdalás nélkül kilépett a produkcióból, átszerződött más színházhoz. Mindig tudta: mennyit ér. És volt hozzá kalmártehetsége kialkudni az árát.
Gyakran vetett szelet. Le is aratta a viharokat. Gázsi követelései miatt öngyilkos lett a csődbement a Népszínházi igazgató Vidor Pál. Szőrösszívű szerződési csiszár-alkuja sokat rombolt Fedák népszerűségén (1906). Katonai teherautó tetejéről a 1919. április 6-án vöröskatona toborzón vett részt, csókosztogatással és kézaláírásával szédítette rajongóit, mintha a János vitéz első felvonásának katonacsábítóját játszotta volna az Andrássy úton.
A Tanácsköztársaság bukása után ezért Bécsbe menekült. Felismerték, feljelentették. Véres bolsevikként a bécsújhelyi börtönbe zárták. A vörös bélyeg sokáig égett rajta. S csak most megjelent emlékiratában vallotta meg, hogy Szamuely Tibor kényszerítette a katonatoborzásra. Vagyis akkor mondta el, hogy kényszer hatására agitált, amikor előnyt faraghatott volna politikai botlásából. Beleavatkozott az egykori Burgszínházi színésznő Aknai Vilma házassági zsarolásába, ezért Amerikában letartóztatták és csak - közadakozásból összegyűjtött - nagy összegű letéti pénz ellenében szabadulhatott. Az újságok hónapokon át hurcolták nevét a sárban.
A zsidóörvények szigorú alkalmazása után az Új Magyar Színházban kicsikarta, hogy régi zsidó partnerei (Rátkai Márton, Rózsahegyi Kálmán, Z. Molnár László, Bársony István) és a fiatal tehetségek közül a bonviván Básti Lajos a Színészkamara hivatalos tiltása ellenére felléphessenek vele (Gyergyói bál, 1941).
A menekülő nyilas-parlamenttel Sopronba megy. Szalay Károly társulatával játssza az Új Magyarban megkezdett Tokaji aszút. Utoljára Szombathelyen lép fel Eisemann Mihály-Szilágyi László testére szabott operett-nagyasszony szerepében. Nincs más kereseti lehetősége: bemondó a Donausender adón, valamint a Bécsből sugárzott Magyarországi Rádió műsorában lép fel. Uszítással vádolják, holott Szép Ernő verset mond. A bécsi Collégium Hungaricumban menekülő árpádsávosokkal lakik.
A fűtetlen Zeneakadémián telt ház előtt tartják a primadonna Népbírósági tárgyalását. Terhelő tanú egyik legjobb barátnője, Kürthy Sári. Szabatosabban lánya, Békeffy Lászlóné vallja a bíróság előtt, hogy Fedák társaságban kijelentette Kürthy Sári füle hallatára: „ha az oroszok bejönnek, jó lesz az országnak, hogy Gábor Andor fehér lovon fog bejönni?". Tekintetbe véve a költő magasságát és megjelenését, nem mondható ízetlen tréfának a Csárdáskirálynő dalszövegíróját Horthy Miklós lován elképzelni. Színházi epés hátmögötti megjegyzések egyike.
Semmi botrányos politikai robbantóanyag nincs benne. Arról nem szólva, hogy nem Fedák mondta barátnője hallatára, hanem Kürthy Sári Fedák előtt. Miután a többi vádpont hasonlóan levegőből kapott ráfogás volt, a 66 éves primadonna a fehér lovon peckesen Pestre érkező Gábor Andorra tett megjegyzéséért ítélték nyolc hónapra. Az előzetesben letöltött hat és fél hónapot leszámítva Fedák még hat (6) hetet cellában töltött. Szabadulása után jött az igazi büntetés: teljes vagyonelkobzás és szakmája budapesti gyakorlásától három évre eltiltás. Háborús uszítás és népellenes magatartásért hat-hét. Bűnt el nem követett. Mégis elítélendő volt. A kiemelkedő színházi embert el kellett ítélni.
„Lehet, hogy majd egyszer folytatom' - mondattal zárta Fedák 1928-ban Útközben című emlékiratát Szőllősi Zsigmond kiadásában. Folytatása most jelent meg több mint fél évszázaddal halála után a Magyar Ház kiadónál 623 oldalas kötetben „Te csak most aludjál, Liliom". A cím Molnár Liliomából Julika halk elköszönése brutális kedvesétől. A borító fülszövegében a szerkesztő annyit közöl, hogy a kézirat Caracasban élő rokonoktól került a kiadóhoz. Fedák könyve első felét a Gyűjtőfogházban fejezte be 1946 utolsó vasárnapján, második felét Nyáregyházán kezdte meg hat évvel később, 1952 szeptemberében.
Fedák tudott írni. Nemcsak szerepdarabokat önmagának, hanem librettistáiba is beledolgozott, bombabiztos színpadismerettel. Írt színházi krónikákat is a Színházi Magazinba. Önéletírása, ha nem is pontos, de szabatos. Ha a tényekre néha szabadosan emlékezik, de mindenképp őszinte. Őszintesége egy nagy komédiás drámai jelenetekben megörökített hatásra törése. Ahol túlforr benne az indulat, a színpadi jelenet őszinteségével dolgozik. És az sem zavarja, ha a későbbi színpadi helyzetben az ellenkezőjét mondja. Jó emberismerő. Pontosan kivesézi a szembenállókat. A nagy próbája igazmondásának az a szabatos rajz, amit Molnár Ferencről ad részletesen, ellentmondásosan, megértéssel, gyűlölettel és rajongással. Minden Molnár-portré közül a Fedáké a leghitelesebb, legtalálóbb.
Rőzseszedő nénikének maszkírozva magát élt színház nélkül. A Nagy Imre kormányprogramját követő politikai enyhülés idején megszervezik Angyalföldön, az Árpád hídnál a Déryné Színházat. Szendrő József igazgató kitalpalja, hogy a volt háborús bűnöst felléptethesse. Csiky Gergely: A nagymama Szerémy grófnőjeként, vagy Bernard Shaw Warrenné-jának szerepében. A nagymama helyett Csiky Kaviárja kerül színre a Margitszigeten. A Warrenné mesterségében pedig Ladomerszky Margit folytatja 1942-ben megkezdett szériáját.
Temetése a színészvilág politikai tüntetés. A színházi élet nagyjai tisztelegnek a nagy színésznő előtt. A cigányzenekar húzza a János vitéz operettből, az Egy rózsaszál szebben beszél... kezdetű dalt.

Fedák Sári - LOTTI EZREDESEI -
Ez a leány a nagy mindennek,
Remekbe termett kicsi mása,
A hódító, tüzes, pogány vér,
Gyönyörű és szent lázadása.
Ez a leány gyönyörűséges ember,
Szilaj vággyal, vad szerelemmel.
Nem értitek? Jól van: ne tessék!...
Ez a leány tökéletesség!

Ez a leány tökéletesség,
Ez a leány a szebbik élet,
Ez a leány szomorú vígság,
Ez a leány csak idetévedt.
Körülötte sír, suhogva, szállva,
Heinének, s Offenbachnak árnya…
Mennyit fog még sírni, bűnhődni,
Mert szebb és különb, mint a többi…

Ady Endre alkalmi verse a huszonkét éves Fedák Sárihoz
Fedák Sári nem az a lány, akiről hideg melegséggel vagy meleg hidegséggel lehet szólni és írni. Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni. A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar, végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét. Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát.
Ady Endre a fiatal Fedák Sáriról az első nagyváradi vendégjátéka révén
Íme a Magyar Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacs írta, hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres, nagyherceges operettvilágban. Asszonynak kellett lennie, mert férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény. Akinek ekkora emberi súlya van, ha férfi, más pályát keres… Fedákban ezt imádta a közönség, amely az ő kottákkal packázó hangjában, áradó jókedvében, hars önbizalmában nemcsak operettet kapott, de különös, nyers ízzel kapta a maga életkedvét.
Németh László a 60 éves Fedák Sáriról
Kontra, rekontra, szubkontra, Fedák Sári! Még az ultiban is vitt mindent! Fedáknak minden sikerült. Sztárgázsit kapott, címoldalon szerepelt, mindenki csodálta. Váltogatta a színházakat, a direktorok mégis megbocsátottak neki. Szükségük volt a korszak legnagyobb primadonnájára. Zsazsának azonban nem volt érzéke a politikához: talán ez az oka, hogy hírhedt nyilatkozataira emlékszik a publikum.
A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. De úgy táncolt, hogy még az angol királyi párt is elbűvölte. Aki egyszer látta, nem tudta elfelejteni.
Fedák Sári mindent elért, amit akart. Először is azt, hogy színésznő lehessen. A beregszászi lány 18 évesen elérkezettnek látta az időt, hogy bejelentse tervét szüleinek. Hogy elérje, amit akar, cselhez folyamodott: azzal zsarolta a családot, hogy hozzámegy egy idős katonatiszthez, ha nem engednek neki.

Nadrágos szerepek
Nem ismert lehetetlent. A Bob herceg című darab kedvéért még a haját is levágatta. Ha kellett, nadrágban és trikóban táncolt a színpadra. Óriási sikere volt: hetekig csak róla írtak. És ekkor már újabb, nadrágos szerepre készült teljes titokban.
A Király színház nézői nem hittek a szemüknek: a színpadon Fedák Sári mint János vitéz állott, bő gatyában és karikás ostorral a kezében. Legénynek még csinos is volt.
„Fedák Sári megírja szüleinek a János vitéz előadásának éjszakáján, hogy amikor bejött gatyában, röhögtek rajta az emberek, majdnem leestek a székről, de az volt az a pillanat, amikor eldőlt az előadás sikere. Beöthy László azt mondta: csak a gatyán legyünk túl, és utána minden rendben lesz” – mondta Gajdó Tamás színháztörténész.
A modern nő
Fedák ezután bármit kérhetett Beöthytől, a színház direktorától. Kért is. A legnagyobb gázsit kapta, és részesedést az előadásokból. Kellett is a pénz, mert akkoriban a színészek maguk varratták fellépő ruhájukat is. A sok kiadás ellenére fényűzően élhetett. A városban az elsők között neki volt autója. Modern nő volt, erre addig alig volt példa Magyarországon. Élvezte az életet: sikeres volt, körberajongták, nagy vacsorákat adott.

Politikai megnyilatkozásai
Amilyen jól választotta szerepeit, olyan rosszul sültek el politikai megnyilatkozásai. Előbb az Osztrák-Magyar Monarchia ellen buzdított, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt őt is elkapja a hév.
A fotók szerint egy vöröskatona-toborzó teherautó tetején állott Fedák Sári is. A színésznő később váltig állította, hogy csak autogramot adott, de sokan hallották belépésre buzdító beszédét is.
„Amikor Fedák a vörös hadseregbe való belépés mellett agitált, nem a tanácskormány mellett agitált, hanem azt akarta, hogy ez a Vörös Hadsereg megvédje Magyarország területi egységét, az ő városát.”
A Tanácsköztársaság leverése után a színésznő Bécsbe menekült. Az itt élő emigránsok azonban feljelentették, a rendőrség azonnal elfogta, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe csukták.
Fedák és „kislánya”
Egyik filmjében egy házasságon kívül született fiúgyermek miatt tör ki a botrány Fedák Sári és lánya között. Az élet azonban rácáfolt a filmbéli mesére. A valóságban éppen a botrány elkerülése miatt fogadott be, és nevelt évekig egy kislányt az akkor 57 éves színésznő.
1935-ben a zsidó származású Winter Sándor filmmogul és keresztény munkatársnője összeházasodott - titokban. Egy évvel később megszületett Erzsike, de a szülők ekkorra már elváltak. 1938-ban megszületett az első zsidótörvény. Az asszony félt, a gyereket Fedák Sárira bízták.
A kislány Paksi Lászlóné, Erzsébet volt. Az asszony nemrég tudta meg, hogy azért mondott le róla az édesanyja, mert attól rettegett, hogy baja eshet neki az apja származása miatt.
„Ez volt az anyám életműve, hogy soha, de soha ne tudjam meg, hogy ki volt az apám. És ez annyira megdöbbent engem, mert ez tulajdonképpen a történelem, hogy emberek félnek nagyon elmondani még a saját gyermeküknek is, hogy honnan, kitől származnak – mondta Paksi Lászlóné.
Azt, hogy egy zsidó származású filmes volt Erzsébet édesapja, 68 évesen, véletlenül tudta meg az asszony. Se Fedák Sári, se a ritkán látott édesanyja nem beszélt a múltról. Fedák Sári első, 1933-ban készülő saját gyártású filmjét, az Iza nénit Winter Sándor is támogatta anyagilag. A film hatalmas bukás volt. Fedák és Winter pénze odalett.
„Az Iza néni propagandafilm. Fedák a világ figyelmét akarta a trianoni béke igazságtalanságaira felhívni” – mondta Gajdó Tamás.
„Mondta neki az operatőr, mert Zsazsa a legdrágább bársonyokat akarta, mondta: ne költsön ennyi pénzt, a filmen ez úgysem látszik! De, de! Aztán Amerikában sikerült eladni, ráment az egész vagyona” – mondta Vörös Tibor.
Fedák talán a rosszul sikerült filmes vállalkozás miatt is vállalta, hogy segít a fiatal páron. Hat évig nevelte Erzsit. Vitte a kislányt a próbákra és az esti fellépésekre is. Ilyenkor leültették a színészbejárónál oldalt egy padra, és ő ott várta, míg az ő Zsazsa nénije végez. Egyszer ő is állt a színpadon, igaz, véletlenül.
„Valami csipkés zsebkendővel itatta a könnyeit, hogy neki nincs gyereke vagy valami ilyesmi. Berontottam, hát akkor én ki vagyok? Erre őrületes zaj lett, elementáris hatás lehetett, ahonnan nagy zaj lett, én néztem a zaj irányába, ahol egy nagy luk volt. A színpad végén ott voltak a lámpák, én azokhoz az alsó lámpákhoz őrületesen közel voltam, néztem a zaj felé, jött egy tűzoltó, megfogott, és kiment velem” - mondta Paksi Lászlóné.

Leírta magát
Nem csak Erzsébetet mentette meg Fedák Sári. Az első, majd pedig a második zsidótörvény a színházi világot is felforgatta. Zsidó származásúaknak nem volt helyük a filmgyártásban. Fedák továbbra is tele volt zsidó barátokkal. Ugyanakkor több újságban is azt nyilatkozta, hogy szimpatizál Hitlerrel és a náci Németország elképzeléseivel. A beregszászi lány egész életében a nagy Magyarországot sírta vissza, hogy szülőföldje ismét az országhoz tartozzon.
1944 végén Sopronba menekült, a helyi társulatnál lépett fel. Ekkor érkezett az ajánlat a bécsi székhelyű Donausender rádiótól. Fedák - saját bevallása szerint - visszaemlékezéseiből olvasott fel a rádióban, illetve verseket szavalt. Németországból való hazatoloncolása után a Népbíróság két év börtönre ítélte és teljes vagyonelkobzásra. A telt házas tárgyaláson több vádpont is megdőlt: egyedül a Donausender rádióban való szereplése róható fel neki, amivel a vád szerint a nép- és demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött. A börtönbüntetést végül leszállították nyolc hónapra.

Út a nyomorba…
Fedák Sári még visszaszerzi Szojva utcai villáját is, aminek nem sokáig örülhetett.
„Eladta a villát, a pénzt befektette ebbe a 16 telekbe, ami eladhatatlan volt. Később lementem megnézni, hát valóban. Egy-két összetákolt kalyiba volt, se víz, se növény, egy-két hervadó akácfa” - emlékszik Vörös Tibor.
Fedák Nyáregyházán vette a telkeket. Ide is költözött. Majd - a helybéliek úgy emlékeznek - Fedák egy urasági ház kertészlakját kapta meg komornájával, Kerék Margittal.
Aztán Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házból is. Az épület ugyanis a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén. Az asszony ekkor írt Vörös Tamásnak, hogy segítsen neki átköltözni.
„A legkorábbi vonattal érkeztem, és szakadt az eső. Na, mondom, az ég is siratja szerencsétlen sorsú Fedák Sárit. És az esőfüggönyön keresztül látok egy imbolygó alakot, ahogy egy kocsit húz maga után. Az eső összefolyt a könnyeivel. Ráborult a vállamra, és magamhoz szorítottam, éreztem, hogy ha nem szorítom, nem tartom, összeesik! Idejutott, aki a világ legünnepeltebb és legdrágább színésznője volt…” - mondta Vörös Tibor: A régi akácbokrok még megvannak.
„Borzalmas koszban telepítették ki abba a villába, és az utolsó télikabátját eladta, azon vett meszet, és a nyáregyházi parasztasszonyok teljesen rendbe hozták a lakást. Nem tudom, hogy az öreg diófa meg van-e még, előtte ott volt malomkőből egy asztal, oda ült le uzsonnázni…” - emlékezett vissza Vörös Tibor.
Az asszonynak már semmije sem maradt, komornája mégis kitartott mellette. Pályatársai rendszeresen küldtek neki csomagot, abból éltek.
Fedák Sárit 1954 tavaszán még felkérte a Déryné színház új direktora, játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák izgatott lett, és készült a visszatérésre. Egy betegség azonban végzett vele. Halálhíréről pár soros hír jelent csak meg.

Fedák Sári és Molnár Ferenc
Ritkán volt szerelmes. Molnár Ferenchez, az ünnepelt íróhoz azonban mély érzelmek fűzték Több mint egy évtizeden át vadházasságban éltek, ez akkoriban erkölcstelenségnek számított. Ők azonban nem titkolództak, mindenki tudta, hogy egy párt alkotnak. Az 1912-es, a Gazdag ember kabátja című némafilmnek Molnár írta a forgatókönyvét és Fedák volt a főszereplője. Szükségük volt egymásra.
„Egymást erősíteni tudták. Molnár azzal, hogy Fedáknak szerepeket írt, Fedák pedig azzal, hogy elfogadtatja őt olyan körökben, amelyben Molnár nem lett volna szalonképes” – mondta Gajdó Tamás.

Egy nagyon fiatal színésznő vetett véget kapcsolatuknak. Darvas Lili színi növendékként vetett szemet a nálánál jóval idősebb íróra.

„Lili kezdte leplezetlenül fonni a Molnárt, akinek természetesen hízelgett, hogy egy ilyen szép fiatal hölgy…és figyelmeztették a Zsazsát, hogy ez a kis fiatal légy nagyon keringőzik a Feri körül. Á, dehogyis, mondta, ez csak rajongás. Aztán rájött, hogy dehogynem. Ott állt már a Darvas Lili úgy, hogy a Molnár feleségül akarja venni. De a Zsazsát nem vette feleségül!” – mondta Bakó Márta.

Fedák megmakacsolta magát.Csak úgy volt hajlandó elengedni Molnárt, ha az előbb házasságot köt vele.
„Feleségül kellett hozzá menjek, hogy elválhassak tőle! Ez nekem jár! - mondta. Itt jött a nőtartás, ami járt. Azt mondta a Zsazsa, nekem nincsen szükségem nőtartásra, én csak ahhoz ragaszkodom, hogy a Molnár azt az összeget fizesse ki, amit nálam megivott!” – emlékszik vissza Bakó Márta.
A színésznő visszaemlékezésében ír arról, hogy terhes lett Molnár Ferenctől. A férfi azonban nem engedte, hogy megszülje gyermeküket. Fedák ezt soha sem bocsátotta meg neki.
„Hogy egy életre egymásba égtek, az biztos. Megvan az a levél, amelyet Fedák akkor írt, amikor bemondja a rádió, hogy Molnár Ferenc meghal. És hosszasan leírja, hogy két órán át meg sem tudott mozdulni, és minden úgy történt, ahogy ő megjósolta, és ott maradt egyedül….nem lehet azt mondani, hogy elmúlt ez a szerelem” – mondta a színháztörténész.

A Liliom öt asszonya

Öt nő. Öt különböző személyiség, öt sors.
A Pál utcai fiúk, a Liliom és Az ördög világhírű szerzőjének öt asszonya.
…”Molnár Ferenc brutális volt, ivott, képtelenség lehetett elviselni. Öt nőnek azonban többé-kevésbé sikerült. Ha még életükben visszatérhetett volna, mint hőse, Liliom, vajon melyiküket kereste volna fel?”
Az irodalomnak a szó teljességgel pozitív értelmében vett bulvár oldala ez.
Irodalmi „blikk”, amely vonzza és magával ragadja az olvasókat. Könnyen olvasható, lebilincselő, kicsit sejtelmes-rejtelmes, titkos. Mint a pletyka.
Vészi Margitot, aki végül visszamenekült gyermekükkel szülői házába, akit azért vett feleségül, mert féltékeny volt Ady Endrére.
Fedák Sárit azért, hogy rögtön el is válhasson tőle, hogy aztán elvehesse Darvas Lilit, akivel talán boldog is volt, hisz tőle élt a legtávolabb, és akitől-ki tudja miért- soha nem vált el.
Titkárnője, ápolója, mindenese Bartha Vanda öngyilkossága után összeroppant.
Egyetlen nagy szerelme mégis Varsányi Irén, a Vígszínház ünnepelt színésznője volt, aki soha nem hagyta el érte a családját.
Öt nő. Mind mást akartak: karriert, pénzt, szeretőt, bálványt. Ki tudja? Vajon szerették?
Vajon szerette bármelyikük?

Az öt nő életútjában egy férfi, egy brutális, kegyetlen, kíméletlen, ám szentimentális férfi alakja bontakozik ki: Molnár Ferencé.
Szerethető. Már-már el is hihetnénk, hogy olyan ütés, amely nem fáj, amely valójában simogatás.
Molnár Ferenc magányosan halt meg.
Vajon melyiküket látogatta volna meg, ha visszatér?

„Te csak most aludjál, Liliom.”

Vészi Margit
1855, április 27.-1961, július 11.
1906-ban vette feleségül munkaadójának lányát…
1909-ben Molnár hozzá írta a Liliomot is, amelynek üzenete: van olyan pofon, ami nem fáj.
„Áldott állapotban haza menekült a rabiátus férj ütései elöl.”

Varsányi Irén
1876, augusztus 16.-1932, október17.
Varsányi Irén eredeti nevén Wollner Malvin magyar színésznő
Talán a legnagyobb, de beteljesületlen szerelem…
Az író belehabarodott, Varsányi Irénbe, aki a Vígszínházba játszotta a Molnár-darabok főszerepeit, viszont stabil házasságban élt.

Fedák Sári
1879, október 26-1955, május 25.
A viharos kapcsolat 12 évig tartott, és állandó témát szolgáltatott a bulvársajtónak.
1922-ben házasodtak össze, ugyanis Fedák Sári nem akart elhagyott szerető lenni”(Molnár ekkor már Darvas Lilibe volt szerelmes), esküvőjük tulajdonképpen kapcsolatuk lezárása volt.
Négy év házasság után, Molnár Ferenc váló keresetet adott be felesége, Fedák Sári ellen.
A válóper hónapokig foglalkoztatta a közvéleményt, olyan mértékben, hogy a külföldi lapok és a nagy amerikai újságok is rengeteg tudósítást közöltek a válóper okairól és előzményeiről.
Számos békítési tárgyalás folyt le az író és a művésznő között. Ezek a békítési tárgyalások nem azt célozták meg, hogy a válást elkerüljék, hanem éppen annak békés lefolyását óhajtották előmozdítani. Azonban mindezek a tárgyalások sikertelenül végződtek.
Molnár Ferenc, a válópert felesége hibájából kéri kimondani, s ebből a célból mintegy harminc tanú kihallgatását kéri: budapesti és bécsi színésznőket, újságírókat.
Fedák Sári kijelentette, hogy a váló tárgyalás során azokkal az állításokkal szemben, amelyeket a férje keresetében előad, védekezni fog
és ellenbizonyítékkal él.
„ A váló per nem volt nyilvános”
1926-ban váltak el.

Darvas Lili
1902, április 10.-1974, július 23.
Ez is rendhagyó, nyitott házasság.
Sosem éltek együtt…
A Fedák Sárival kötött házasság felbontása, a válás kimondása után, vehette csak feleségül a huszonnégy éves Darvas Lilit a negyvennyolc éves Molnár Ferenc, aki magánéletének motívumait beleszőtte
„Az üvegcipő ”című darabjába is.
A harmincas évek elejére eltávolodtak egymástól, bár jó barátságban maradtak.

Bartha Vanda
Az utolsó nő Molnár Ferenc életében.
Szép, fiatal, négy nyelven beszélő nő, az író önkéntes kísérője, segítője, titkárnője, kritikusa, menedzsere és ápolónője, majd gyakorlatilag élettársa, aki követte őt Amerikába is.
Az 1932-töl tartó kapcsolat, és hét év odaadó szolgálat után,1947-ben váratlanul, látszólag minden előjel nélkül Bartha Vanda öngyilkos lett.

Molnár Ferenc
1952-ben halt meg New-Yorkban.
„Háromszor nősült, mindhárom felesége túlélte”
Fedák Sári -1955-ben, Vészi Margit 1961-ben, Darvas Lili 1974-ben halt meg.

www.168ora.hu/dolcevita/molnar-ferenc-fedak-sari-basti-lajos-darvas-lili-darvas-ivan-kallai-ferenc-veszi-margit-ungvari-tamas-48257.html

A kocsi

A kocsin ült volt, ő, Zsazsa,
A jogászok húzták volt haza.
Lengtek a kendők, kalapok –
Így írják persze a lapok.
De ím, egy ifjú elesett,
A kocsi várt egy keveset,
Aztán keresztülgördült rajta.
Igaz, hogy akkor-fontos itt-
Lovak rángatták a kocsit.
De egy kocsi, magán és nem köz,
Egy rongy, közlekedési eszköz,
Ugyan-ugyan hát honnan tudja,
Hogy őt nem mindig trapper húzza.

A kis táncosnő

Dal róla tán most zeng először,
Oly rózsaszín, oly molett,
Elnémul a lírai költő,
S amire gondol: Dramolett.
Olyan édes kis kétszemélyes,
Dialóg nélkül, csupa kéj,
Csupa drámai összetűzés,
Viharos lázas szenvedély…

Ady Endre

Volt egyszer egy csoda,
A Tündér május, legszebbik virága!

…Volt egyszer egy csoda!
Volt egyszer a világnak, Tündéri tüneménye!
Volt egyszer egy színházi legenda!
Hivatottságnak, büszkeségnek, izgató erénye!
Az operettnek varázslatos nagyasszonya!
A művészetnek interpretáló, tehetséges zsenije!
Aki, egészségnek, bájnak,
Fiatalságnak, csodálatos harmóniája!

Ő volt Zsazsa!
Álmaim megtestesítője, magával sodort
Elrabolt, az örök álmok birodalmába…
Új szint hozott,
Temperamentumot, tánctudást, s modort.
Színház, a széles nagyvilág,
Imádott Fedák Sárija

…

Ő nem zsarnok, gonosz, elnyomó despota!
Ő a legjobb, kacag, játszik,
A színpad nagyasszonya!
Az operett múzsája!
Legenda!
Az egyszerű poéta,
Örökös vágya, sóvársága!

Óh, a mélységes,
Hibátlan színészet szenzációja!
Tavaszi zsongás,
Vad természet, mély sóhaja!

Emlékül

Őróla

Ez a leány, mondhatnám tán róla,
Nagy valaki, teljes, a csoda édes rokona.
Egy teljes valaki,”de édes”, kedves modora,
Intelligenciája, na, az, vakító, tudása,
Haj, jaj, s a mosolya, üde huncutsága,
Mint a tűz, erős szűz vihar, izgató forma,
Végig söpört mindenütt… Ez a leány, Maga a Csoda!

Szétkergette a kérkedőket, erre mérget vehet e sorok írója,
Elzavarom én is,” nem vagyok rest”, ki rémségesen szapulja.
Na de inkább imádjuk, vegyünk hát példát Őróla
Büszkeségünk, Bájos fiatalságunk, a valóság pompája,
Elétek,”minden arra érdemes szempár elé”, tárom,

Íme, a Primadonna!

Őróla

Ő, a másság mintaképe, okos, kedves, széles mosolyú,
Boldogságról álmodó emberek reménye.
Kiváltságos, merész, bátor, csodás,
Én csak így jellemeztem, találkozásunk hajnalán, Más!
Más, mint a többi, ami igaz, az igaz,
Ő más, mint a többi, lángra gyújtotta bennem,
A reményt, az életet, vágyat, azt a mélységes árkot,
Amiből nem gondoltam, hogy egyszer kitalálok.
Lássuk be, Ő a nagy mindennek csodálatos mása!
Mássága abban rejlett, hogy megmutatta valós tudását,
Báját, színpadi akaratát, vágyát.
Ő az első, a legeslegjobb, tüzes, lelkes forradalmár.
Izzó parázs, akaratos, s állhatatos, szárnyalt,
Megkapott mindent, mit kért, s akart!

„De kedves ez a kicsi forradalmár”!
Színes, példás egyéniség, szeretetre vágyó.
Meg nem alkuvó, tökéletesség!
Tűzről pattant, s közénk toppant primadonna,
A príma donna!
Örök; a színház, a színpad, poéták, s a férfiak,
Az élet, s a széles nagyvilág Asszonya!
Ó, igen, Ő a világ legszebbik csodája,
Becsüljük meg emlékét…
A nagy mindennek kitűnő filozófusa,
Kincs, az örök vágy, drágakő, amfora!

Fedák Sári Emlékére
 

Receptek:

Fedák- torta

Hozzávalók:
5 tojás sárgája, 15 dkg. gesztenye, 10 dkg. porcukor, egy kis vanília,
3 dkg. vaj, 5 tojás fehérje, 8 dkg. reszelt csokoládé,
5 dkg, piskótamorzsa, 2 dkg. liszt, 0,5 liter tejszínhab,
20 dkg. főtt gesztenye
Elkészítés:
A tojások sárgájával összekeverjük az áttört gesztenyét, a porcukrot,
a vaníliát és a vajat. Ehhez a keverékhez a tojások fehérjéből vert kemény habot, a reszelt csokoládét, a piskótamorzsát, és a lisztet keverjük.
Kivajazott tortaformát papírral bélelünk, közepesen meleg sütőben, lassan kisütjük benne a tortát. ha kihűlt, kettévágjuk, vaníliás cukorral elkevert tejszínhabbal töltjük, tetejét is azzal vonjuk be.
Nyomózsák segítségével díszítjük, és meghintjük gesztenyepürével.
Tálalásig hideg helyen tartjuk.
Fedák Sári

Móra Ferencné
Szakácskönyve

Fedák- lepény
Cukor ………… 30 dkg.   Liszt ............ 30 dkg.
Vaj ……………. 30 dkg.   Vanília …….. ? rúd
Tojássárgája ….6 db.      Mandula ……. 10 dkg.

…Harminc dkg. vajat, 30 dkg. cukorral habosra keverünk,
6 tojás sárgájával tovább kikeverjük, hozzá tesszük a vanília rudat.
Kanalanként 30 dkg. lisztet, kikent és lisztezett tepsibe tesszük.
Tetejét beszórjuk hámozott, apróra vágott mandulával;
Lassú tűznél kisütjük, kockára vágjuk, és vaníliás cukorral behintjük.

RÉVAI

Tiroli máj -Fedák módra

Negyvenöt dkg. sertésmájat vékony szeletekre vágunk.
Az egyik oldalát lisztbe mártjuk.
Nagyon kevés olajon, a lisztes felét megpirítjuk.
Egy másik edényben szalonnát pirítunk, s ebben üvegesre párolunk, egy fej finomra vágott hagymát.
Felöntjük, egy deci zöldséglevessel, és beleteszünk.
Egy darab apróra vágott ecetes uborkát,
Só, tejföl hozzáadásával mártássá főzzük.
Ha elég sűrű, beletesszük a májat, s 5 percig, lassú tűzön pároljuk. Burgonyával, vagy dödöllével tálaljuk.

Fedák Sári

Fedák Sári képekben

www.google.hu/search

Fedák Sári énekel, táncol, szerepel

Mámi (1937)

www.magyarvagyok.com/videok/28-Film/36973-Mami-1937.html

indavideo.hu/video/Fedak_Sari-Kiraly_Erno_Arva_vagyok_es_Haccacare

gramofon.nava.hu/de/260810870/en_vagyok_a_fedak_sari_szobalanya

gramofon.nava.hu/1297306411/esik_a_ho_csuszik_a_szan

gramofon.nava.hu/772048538/hazunk_felett_kelepel_a_golya_

hazam_elott_van_egy_tabla_arpa

slagermuzeum.network.hu/video/regi_filmek_slagerei/fedak_sari_mulat

Fedák Sári - Az első János Vitéz
1904. november 18. Király-színház, Budapest

János Vitéz - Jancsi belépője
énekel-Fedák Sári

Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam
Nem törődöm az idővel, a szívemben nyár van.
Szerelemnek forró nyara égeti a lelkem,
Amióta azt a kislányt egyszer megöleltem.
Be-be járok a faluba, édes Iluskámhoz,
Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János.

Kukorica közt találtak, ott szedtek fel engem.
A nevem is heeej parasztos, de én nem szégyellem.
A juhásznak épp elég ez, úribb, cifrább nem kell.
Ragaszkodom a nevemhez igaz szeretettel.
Becsületes jó magyar név, nem hímez, nem hámoz,
Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János.

Hat ökör sem visz el tőle, összenőttem véle,
Ideadhatná fél országát király őfelsége.
Kínálhatna püspökséggel a római pápa,
Csalogathat csalfa csókkal cifra úri dáma.
Odanőttem Iluskámhoz, mint levél a fához,
Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János.

(Komlósi Emma- Király Ernő-Kis gróf operett...) 

Fedákról

www.youtube.com/watch

www.blikk.hu/blikk_statikus/20070320/fedak_sari_zsido_kislanyt_bujtatott/

www.e-nepujsag.ro/hir.php

Fedák Sári: Börtönnapló /részlet/ 1946  www.youtube.com/watch

eper.elte.hu/bp3/bp3.phtml

www.hollo-antikvarium.hu/konyv/antikvarium/Voros_Tibor_A_Fedak_2

webshop.animare.hu/te_csak_most_aludjal_liliom_fedak_sari_

"...Nem, nem tartom háborús bűnösnek, sőt, igazságtalannak tartom, ami Vele történt."  szinhaz.hu/forum/1007/9265

keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml

Fedák Sári magyar hölgyvezetők nesztora!

www.google.hu/imgres

 www.google.hu/imgres

Fedák Sári rajzverseny, Tótszerdahely -iskola 2010.:

tszhiskola.zxq.net/f2010-2011/fedak2010/fedak.html

Fedák-Kúria, múlt és jelen

www.totszerdahelyikultura.hu/galeria/galeria_totszerdahely.html

www.totszerdahelyikultura.hu/galeria/galeria_fedak09.html